	Ujdonságok Gorove utca Kossuth tér Gróf Szapáry utca Szabadság tér
Metszetek Régi térképek Telefon könyv Fényképek Régi dicsőségünk (Szolnoki MÁV)

„A becsületesek áldása építi a várost”
Példabeszédek Könyve 11.11
„Az ősök sírjai avatják az országot hazává”
Anatole France

Nemcsak könyveknek, a képeslapoknak is külön életük van. Valaki kiválasztja és postára adja, messze kerülnek, a haza különböző pontjaira vagy külföldre, a világ legtávolabb pontjaira. A címzett hosszú évtizedeken őrizgeti a kedves lapot, aztán az örökösök, unokák számára a lap már érdektelen. Már senki sem tudja ki az a János, aki forró kézcsókját küldi, vagy ki az a Klári, aki várni fog. Szemetestől antikvárok, aukciók mentik meg, hogy új életet éljen. A híradások, üzenetek már megfakultak, de kedvesek, barátságokról szerelmekről, hozzátartozókról üzennek. Üzenetekben megannyi sors, de már feladó és címzett nyomát is befutotta a fű. Most már az igazi üzenet a kép, az utcák, a terek.
A hajdani fényképész tekintetével visszapillantunk az eltűnt világra. Szüleink, nagyszüleink gyermekkorának házait, utcáit látjuk viszont. Úgy látjuk mindezt, ahogyan a hajdani fényképész látta és láthatták a régen volt szemlélődők., Látjuk a házakat, tereket, amelyek mára színpompás ruháiktól megfosztódtak, átformálták a szürkébe hajló hétköznapjaink. Látjuk az azóta különböző koncepciók szerint áthelyezett vagy már eltűnt szobrokat. Kicsit szomorkás így rájuk ismerni. Szolnok állítólag tizennégyszer pusztult el, ennek ellenére milyen gazdagok vagyunk a megszűnt és eltűnt házak, szobrok tekintetében- sóhajthatunk fel. Mennyi közös értékünk ment tönkre, amelyeket nem a háborúk pusztítottak el, hanem városépítési koncepciók. Hol van a neobarokk Nerfeld palota, a Szekeres-üzletház vagy hol vannak a Baross út régi házai a Tiszavirág eszpresszó, vagy a teniszpályák hangulatos épülete? Illetve hova tűntek a régi szobrok a Kossuth térről? A Szentháromság szobor elénk tűnik teljes pompájában és felfedezhetjük ma dísztelenül, méltatlanul a Belvárosi Nagytemplom oldalán. Láthatjuk, hogy a megmaradt épületeink valamikor még szebbek, díszesebbek voltak. A képeslapok emléktárként megőrzik a régi épületeket, tereket. Milyen jó lenne ezeket elővenni épületeink felújítása előtt és felújításuk során visszaadni az épületek régi díszeit!
Már ennyi érdekessé és értékessé tenné a képeslapokat. A képeslapok emellett nemcsak az épületeket őrzik meg, hanem emléktárként megőrizték a múlt egy- egy pillanatát. A képeslapokban a történelem hétköznapjaira is rálátunk. A munkája után siető mesteremberre, várakozó vasutasra, hordárra, templomból kilépő nénikére. Bár a képeken csak mellékszereplők – ahogyan életükben is – a fő figyelem az épületekre, a terekre, szobrokra irányul, de ott vannak, kitöltik a tereket, az utcákat. Minden pátosz nélkül mutatnak valamit a múltból, ami nagyon emberi és nagyon hétköznapi, ahogyan újságot árulnak, sepregetnek, sétálnak. Nekem talán ezért is kedvesek.

Ujdonságok

Emlékképek a Gorove utcáról

„Kossuth Lajos út (1950) A szolnoki főutca keleti szakaszának neve a Szabadság tértől a Szapáry utcáig. Előzőleg: 1863: Fő út, 1894-től 1950-ig Gorove utca. Nevezetesebb épületei az 1878-ban Benkó Károly és Pártos Gyula tervei alapján felépített eklektikus stílusú megyei székház, az 1891-ben elkészült törvényszéki épület és az 1894-ben átadott vármegyei kaszinó, a jelenlegi Tudomány és Technika háza. Gorove István (Pest, 1819-Budapest, 1881) 1867 és 1871 között miniszter 1875 után a szabadelvű párt egyik vezető alakja. Jórészt az ő érdeme, hogy 1876-ban Szolnok megyeszékhely lett.

Emlékképek a Kossuth térről.

Hinnünk kell a fejlődésben hogy városunk és tereink a szüleink és mi valamint unokáink munkáival szebb és élhetőbb lesz. Még akkor is ha a tér képeslapokon vázolt rövid történte nem ad ezen optimizmusra okot..

„Kossuth tér (1892). Szolnok főtere a Kossuth Lajos út kiszélesedő folytatása. Előzőleg: 1863-tól 1892-ig Piac tér. A Kossuth tér elnevezéséről Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója alkalmából döntött a város képviselő-testülete. 1805-ig az állatvásárokat is itt tartották, melyeket ekkor a későbbi Eötvös térre helyezték át. 1947-ig zöldség- és gyümölcspiac működött a téren. 1848. szeptember 27-én itt mondott lelkesítő toborzó beszédet Kossuth Lajos. A tér nevezetesebb épületei az 1884-ben emelt városháza állt. A Damjanich Múzeum épülete, az egykori Magyar Király Szálloda klasszicista tömbje Obermeyer Lajos szolnoki építész tervei alapján 1860-ban készült el. A Pénzügyi Igazgatóság, a jelenlegi Verseghy Könyvtár 1891-ben átadott épülete helyén a Fehér Ló fogadó állt, ahol V. Ferdinánd, Széchenyi, Kossuth és a magyar történelem számos más nevezetes alakja megfordult. A tér közepén 1893-tól az 1940-es évek elejéig ártézi kút működött, melytől keletre az 1821-ben állított Szentháromság szobor, nyugatra a 68-as gyalogezred emlékműve állt. Az 1950-es években mindkét szobrot eltávolították a térről. Kossuth Lajos (Monok, 1802-Turin, 1894) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezető politikusa, 1849. április 14-től Magyarország kormányzója".

Piac tér 1863-1892 között A Kossuth teret ekkor Piac térnek nevezték és itt valóban mozgalmas piaci élet folyt. Ezt a jellegét a tér sokáig megőrizte és ez néhány képeslapon is megfigyelhető.Erről Tiszai Lajos: Szolnokország című könyvében nagyon szép és hangulatos sorokban számol be: „Az írott szavak aligha adják vissza a festői látványt, jobbára csak tényeket rögzítenek. Jelen esetben azt is hogy az én „Kossuth tereim úgy magukon hordják a történelem, a változó ízlés ujjlenyomatait, ahogy a fa erezete a fajtáját. Faragott kövekkel volt kirakva a tér. A közepén volt a puttós kút. Még ittam a vizéből. A tér keleti felén a Szentháromság szobra, a nyugati részén a porosz háborúban elesett katonák obeliszkje állt. Az eladók hosszú, kecskelábú asztalokról kínálgatták portékáikat. A gyümölcsös kosarakat vékony, úgynevezett „selyempapírral” bélelték ki, minden gyümölcshöz más színű járt, hogy még jobban vonzza a szemet. A málnát, földiepret hófehér,: hántolt vesszőből font aprócska, félkilós kosarakban árulták -papírdíszítéssel-, s az „állandó” vevők kosarastól elvihették: ”majd vissza tetszik hozni”. A törékeny,” kényes” gyümölcsöt a piacon már nem mérték meg-ne törődjön-, a vásárló biztos lehetett benne, hogy a fél kiló az inkább 54-55 deka, mint 50. A déli harangszó után már az utcaseprőké volt a tér majd felmosták a piac helyét".


A század elejétől az első világháborúig
Kossuth tér este?	Piaci forgatag	Századfordulón	Piaci forgatag	Konflis és szekér
Piaci forgatag	Kossuth tér 1915	Kossuth tér 1907	Porosz emlékmű	Porosz emlékmű kandelláberrel
Szentháromság szobor	Kossuth tér	Kossuth tér 1910	Kossuth tér
Két világháború között
Városháza előtérben a Szentháromság szobor	Szentháromság szobor	Pénzügyi palota Magyar Király szálloda	Pénzügyi palota Magyar Király szálloda	Pénzügyi palota Magyar Királyszálloda
„Magyar Király” szálloda	Városháza	Városháza	Városháza	Ártézi kút
A II. világháború után
50-es években a Városháza	Kossuth tér 1953	Megkezdődik az államosítás	és folytatódik	Pótkocsis IKARUSZ
Az előkészület feketén fehéren	Előkészületben a „vasproletár”	70-es évek	Áll már „Erős János a vasproletár”	Uttörő avatás után
Rendszerváltáskor

Adalék a tér történetéhez: A tisztelt olvaső figyelmébe ajánlom a Beszélő, 2005. március–április, 10. Évfolyam, 3. Számából: Boros Géza: Dezertált emlékezet Című cikkét.

Laptető

Vissza a tartalomjegyzékhez

Emlékképek a Gróf Szapáry utcáról

Szapáry utca (1891). A Baross Gábor út elejétől a Tiszai hajósok teréig. Szolnok egyik legjellegzetesebb és legrégibb utcája. Előzőleg: 1863-tól 1894-ig Molnár utca, mivel a XIX. században gazdag vízimolnárok házai álltak itt, melyek közül csupán egy késő klasszicista épület maradt fenn. 1891-től 1949-ig Szapáry utca, 1849-től az 1960-as évek végéig Ságvári Endre út, majd 1990-ig a Ságvári Endre körúthoz tartozott. 1990-től ismét Szapáry utca. Legjelentősebb épületei az 1895-ben elkészült Nemzeti Szálloda és az 1937-ben épült Hitelbank, jelenleg OTP Igazgatóság. Ugyancsak említésre méltó az utca elején lévő Tünde presszó, az egykori Kádár cukrászda szecessziós épülete is. 1945 előtt ebben az utcában volt a város úri korzója is. Szapáry Gyula (Pest, 1832 – Abbázia, 1905) miniszter, majd 1890-92 között miniszterelnök. Mint Szolnok országgyűlési képviselője hozzásegítette a várost Alcsi- és Tenke-puszta megvásárlásához, ahol a szolnoki gazdák földet szerezhettek.” A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig Dinasztia Kiadó 2000.

Laptető

Vissza a tartalomjegyzékhez

Emlékképek a Szabadság térről

Laptető

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szolnok várost ábrázoló középkori metszetek.

Szolnok madártávlati képe ZOLNOCK in Ungarn.

Megjelent : D. MEISSENER: THESAURUS PHILO-POLITICUS.. Tom.II. ( Frankfurt am Main 1630.)
9,7x 14,3 cm, rézkarc és rézmetszet
A metszet Szolnok 1552-es ostromáról és török megszállását illusztrálja. Baloldalon feltehetően városból elmenekülő német zsoldosok végzetét mutatja. Akik a várból elmenekültek a nagyszámú török sereg látva. A menekülési kísérletet a török felfedezte. A németek nagy része a Tiszába fuladt illetve a tör legyilkolták. Metszettől eltérően a német zsoldosok éppen az ellenkező irányba menekültek. A metszeten található hegyek a művészi fantázia szüleményei.

Nyitó lapunkon szereplő színes metszet ( G. Houfnagel) ZOLNOCK Superioris Hungariae Ciuitas.
Megjelent: G. Braun- F. HOGENBERG: CIVITATES ORBIS TERRARUM. Liber sextus. /THEATRI PRAECIPUARUM TOTIUS MUNDI URBIUM ./ (Köln, 1617)
33 x 51cm, rézkarc és rézmetszet, korabeli kézzel színezett, szignált, balsarokban külön jelmagyarázat, hátlapján francia francia nyelvű leírás. A város készült hiteles metszetnek tekintik. Számos más metszet ennek alapján készült. A metszeten jól látható a nem rég felfedezett török híd. A metszet

„Régi metszetekről ismerjük a török uralom korából Szolnok képét. E képet hozza közelebb hozzánk, tölti meg élettel Evlia Cselebi leírása. A törököknek ez a művelt világutazója magyarországi utazása során Szolnokon is megfordult, három napot töltött a városban. Utazása a török uralom vége felé, a XVII. Század hatvanas éveiben történt. Szolnokot a következőképpen írja le 2):
A vár. A Tisza folyó partján egy sík réten, négyszögalakú, tömésfal kerítésű erős vár. Tömésfala teljes 15 lépés széles. Délkeletről keletre terjedőleg fekszik s keleti részét a Tisza folyó öntözi. Nyugati oldalán a Hatvan várából jövő Zagyva folyik s a szárazföld felőli árokban, a külváros erődítményének árkában körülfolyván, a Tiszával egyesül. A vár négy oldalán négy nagy bástya van.
Három erős kapuja van: egyik nyugat felé, a külvárosra nyíló nagy kapu (bőjük kapu), a másik keletre, a kertekre nyílik, a harmadik a révkapu (iszkele). A váron túl a Tisza folyón egy fahíd van, a Gyula vára felől (a Tiszántúlról) érkező emberek e hídon mennek át.
A várban téglából épült, mináretes, művészi kupolájú dsámi (mohamedán templom) van. Házai fazsindellyel fedett házak, mivel azonban a vár belseje szűk, azért a házaknak kertjük nincs.
A külváros. A vár nyugati részén , a hídon túl fekvő külváros is négyszögű, kellemes külváros. Északi és keleti részén mély árok van, melyben a Zagyva folyik. A Tisza folyó felől és a várhoz vezető irányban a külvárosnak nincs fala. E külvárosnak összesen 5 bástyája van. Hatvan vára irányában egy nagy kapuja van. E külvárosnak csorgókútjai nincsenek, valamennyien a Tisza és a Zagyva folyóból isznak.
A Tisza folyón sószállító hajók és a Duna folyó hajói járnak. E vár síkságon fekszik, két nagy folyó partján s a külváros végén kertek ékesítik. A vár melletti szigetkert sétahely; ennek négy oldalát a Zagyva folyó keríti be. Itt van a vértanúk 1) temetője is. Onnan a hídon keresztülmenve, a Zagyva átelleni oldalán megszámlálhatatlan kert és liget van. A város vize és levegője kellemes. Lakosai bosnyák harcosok s többnyire kereskedéssel foglalkoznak; szerbül, bolgárul és magyarul beszélnek.”

Botár Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII században.

SOLNOCK
megjelent KORTE BESCHRYVINGHE, ENDE AENWYSINGHE DER PLAETSEN IN DESFN BOECK Antwerpen 1688 körül
J. Peeters 11,4x 25,2 cm rézkarc

A metszetek Dr. Vincze Gyula ügyvéd gyűjteményéből származnak.

Laptető

Vissza a tartalomjegyzékhez

A régi Szolnok térképek

„Szolnok városának és határának legrégibb leírása a Pesty Frigyes által a múlt század hatvanas éveiben gyűjtött Helynévtárban maradt fenn. 1) Pesty számára Kludik Mihály készítette, Szolnok város akkori főbírája s a következőképen írja le a várost és határát. A város hét tizedből 2) áll, u. m.: Tabán a Zagyva partján, az ott keletkezett földházak után. Katonaváros, lakosai a vár körül katonai szolgálatot tettek Mária Terézia idejéig. Kondoros, Katonavárosi kertek sora. Német tized, a beköltözött és letelepedett számos német iparosoktól. Ferencváros, Szt. Ferenc tiszteletére felállított kápolnáról. Nagyváros, a nagy térségnek, házak és kertek kitett felosztásától (?). Ujváros, a XIX. század elején osztatott szegény sorsúak részére. Téglaház vagy Szt. János város kincstári telep volt, zsindely-csinálókból állott.
A 8 tized-névből 6 a mai szolnoki térképen is szerepel, Kondoros és a Német-tized neve ma már ismeretlen. A Német-tized nevét helyesen magyarázza, feküdt pedig a mai Apponyi-utca környékén. Kondoros pedig a mai Horánszky-utca és a Zagyva között terült el, míg Katonavárosnak csak a mai Gorove-utca és Horánszky-utca között elterülő részt nevezték.”

Laptető

Vissza a tartalomjegyzékhez

Telefonkönyv 1905

Ismereteink szerint Szolnok legrégebbi telefon könyve.
Az Országos Széchényi Könyvtár bocsájtotta rendelkezésünkre Külön köszönjük segítségüket. Az érdekesség mellett külön helytörténeti érdekessége van. A telefon könyvben szereplő családok leszármazóinak nagy része talán itt van velünk.

Szolnok Város 1905-ös telefonkönyvének előfizetői

60 Adler Lipót vegyeskereskedése
2 Alispáni hivatal
42 Államépítészeti hivatal

16. Bartha János, fűrésztelep
15 Bartha János, fakeresk. v. iroda
74 Boros Béla kereskedő
20 Boros Béla és társa, fűrésztelep

92 Csendőrparancsnokság
58 Csendőrszárnyparancsnokság
110 Csillag és Geiger szandai gazdasága

103 Deutsch Adolf ügyvéd
41 Deutsch Jakab, vállalkozó, hajótulajdonos
78 Deutsch József kereskedő
6 Dohánybeváltó hivatal
36 >Duna< bizt. Társ. főügynöksége
71 Dósa István kir. bírósági végrehajtó

5. Elek Mihály gyógyszerész
48 Első magy. bizt. társ. Főügynöksége
78 Engel és Tolnai üvegkereskedők
84 Eördögh Róbert dr. orvos
32 Erdencohn Cecilia, hajótuajdonos
80 Ehrlich Adolf földbirtokos

79 Farkas Lajos műkertész
33 Folyammérnökség
108 Fonciere bizt. társ. Főügynöksége
1 Főispáni hivatal
72 Dr. Füredi Ferencz ügyvéd
65 Független Hírlap kiadóhivatala
75 Független Hírlap szerkesztősége
96 Fuchs Manó nyomdsz és papírkereskedő

110 Geiger és Csillag szandai gazdasága
61 Gerő Izsó gyógyszertára
45 Grünhut József és fia vállalkozó
91 Guszmag Antalné, műkertészete

81 Hasznos József dr. ügyvéd
93 Harkányi Frigyes báró, Sashalom
68 Hay Géza megyei nyomdász
64 Hajdu Béla dr. ügyvéd
77 Hazai ált. bizt. Főügynökség
107 Hollos Dávid dr. ügyvéd
14 Hunyor István dr. ügyvéd
13 Hungária-műmalom
66 Hungária malom
38 Husz Mór, gyufagyáros

30 Izraelita hitközség
34 Kádár Kálmán czukrász
73 Kalmár Miksa kereskedő
76 Dr. Klein Antal ügyvéd
85 Klein Ignác, vaskereskedő
35 Kanicz Náthán, nagykereskedő
27 Katonai laktanya
102 Dr. Kele József ügyvéd, vármegyei árvaszéki ügyész
10 Kereskedelmi Bank
23 Kerületi betegsegélyező pénztár
104 Kir. tanfelügyelőség
24 Királyi törvényszék
88 Kőhalmi és Szobolnya, gyógyárukereskedő
43 Konsitzky György, fűszerkereskedő
101 Koppán György, vaskereskedő
47 Kovács Béla és társa, fakereskedő
83 Krausz Adolf, szállító
40 Krausz D. és fiai fakereskedő
86 Krausz Lajos dr. ügyvéd
12 Külső szolnokmegyei takarékpénztár

105 Lengyel Antal lakása
109 Lengyel Antal szőlőtelep
54 Liebermann és Fromer ügynökség és bizományi iroda
39 Dr. Mandel Ignácz ügyvéd
75 Dr. Mandel Sándor ügyvéd
7 Megyei Kórház
62 Mezőgazdasági szövetkezet
11 Mezőgazdasági takarékpénztár
57 Moller Arnold, szesznagykereskedő
49 Monszpart Ferencz, fűszerkereskedő

22 Nemzeti szálloda
56 Népbank és takarékpénztár
51 Nerfeld Ferencz Fűszerkereskedő

25 Ó-pályaudvar
37 Osztrák-magyar bank fiókja
36 Ösztreicher Lipót és fia, nagykereskedő
53 Ösztreicher Lipót és fia Nándor szesz- és bornagykereskedő

17 Papp Gábor dr. kórh. igazg. Főorvos
89 Pilzer Mór, vas- és fűszerkereskedő
4 Pénzügyigazgatóság
82 Pénzügyigazgatsági számvevőség
95 Postafőnök lakása

8 Rendőrkapitányság
21 Rendőr-kirendeltség
28 Róm. Kath. Plébánia

46 Szathmáry József közjegyző
90 Szobolya Kálmán, gyógyszerész
106 Szűcs Nándor, dr. ügyvéd
67 Tichy Antal tiszttartó
9 Tiszavidéki takarékpénztár
50 Tűzoltó-központ
31 Új-pályaudvar
52 Vámos Géza dr. ügyvéd
75 Dr. Mandel Sándor ügyvéd
7 Megyei Kórház
62 Mezőgazdasági szövetkezet
11 Mezőgazdasági takarékpénztár
57 Moller Arnold, szesznagykereskedő
49 Monszpart Ferencz, fűszerkereskedő
22 Nemzeti szálloda
56 Népbank és takarékpénztár
51 Nerfeld Ferencz Fűszerkereskedő

25 Ó-pályaudvar
37 Osztrák-magyar bank fiókja
36 Ösztreicher Lipót és fia, nagykereskedő
53 Ösztreicher Lipót és fia Nándor szesz- és bornagykereskedő

17 Papp Gábor dr. kórh. igazg. Főorvos
89 Pilzer Mór, vas- és fűszerkereskedő
4 Pénzügyigazgatóság
82 Pénzügyigazgatsági számvevőség
95 Postafőnök lakása
8 Rendőrkapitányság
21 Rendőr-kirendeltség
28 Róm. Kath. Plébánia

55 Schlésinger Zsigmond, nagykereskedő
59 Schwartz Sándor dr. ügyvéd
70 Sebők Nándor, vászonneműek és kelmék divatháza
29 Somogyi József, ügyvéd
63 Steiner Jakab fiai, férfi-, és női divatáru
46 Szathmáry József közjegyző
90 Szobolya Kálmán, gyógyszerész
106 Szűcs Nándor, dr. ügyvéd
67 Tichy Antal tiszttartó
9 Tiszavidéki takarékpénztár
50 Tűzoltó-központ
31 Új-pályaudvar
52 Vámos Géza dr. ügyvéd

Laptető

Vissza a tartalomjegyzékhez